Mit jelentett nekem az ifjúsági hittan az életemben?

„Olyan baráti közösséget, ahol őszintén elmondhatom a gondolataimat a hitről, Istenről és akik társak az úton, amelyen Istenhez igyekszem.”

(Kiss Márti)

 

„Az ifihittan számomra olyan, mint a kedvenc ételem: a nap minden percében minden mennyiségben elfogadnám, már a gondolata is jó érzéssel tölt el, táplál és mellette önmagam lehetek.”

(név nélkül járult hozzá a közzétételhez)

 

„Az ifi hittan számomra olyan volt, mint amikor síelni tanultam, az elején nagyon idegenkedtem tőle, nem mertem megnyílni a többiek előtt, de fokozatosan megtanultam milyen egy csoport tagjaként létezni, részt vállalni egy közösség életében, ráadásul közben megerősödtem saját hivatásomban is.”

(Oberfrank Luca)

 

„Az ifjúsági hittan emelőkosàr, ami megtart és Isten felé emel.”

(Bajor Bence)

 

„Az ifi hittan sok mókázást, számos barátságot, a hittel, Istennel és egyházunkkal való mélyebb megismerkedés lehetőségét, és nem utolsó sorban túlélést biztosított egy elfogadó közösségben a lázadozó kamaszévek forgatagában.”

(Vizkeleti Beáta)

 

„Nekem az ifi mindig is a hétvége kezdete volt.”

(név nélkül járult hozzá a közzétételhez)

 

„Közösségre, barátokra találást, hitben maradást, egy lelki vezető-pap-közreműködésével, aki “egy” tudott lenni ott és akkor velünk.”

(Bíróné Seregi Éva)

 

„Nekem az ifihittan az a hely (volt), ahol az Ancsit láthattam 🙂 ”

(Siket Csabi)

 

„Nekem az ifi hittan egy Istenélmény volt, amelyben egyre közelebbi kapcsolatba kerülhettem az élő Jézussal, amelyben formálódhatott a hitem és növekedett ismeretem a biblia világában megtörtént eseményekről, a Szentírás valóságáról; amelyben megérthettem, hogy Isten személy, élő valóság, akivel beszélgetni lehet, és számára a vele való személyes kapcsolat a fontos, és a hitet inkább csak közösségben lehet és érdemes megélni; egy közösségi élmény volt, kirándulások, bulik, éjszakába nyúló beszélgetések és hit értelmezések, egy felüdülés a nap végén egész napos tanulás után, találkozás barátokkal, másokkal, akik ugyanazt az utat járják és keresnek, és rácsodálkozás a különbözőségeinkre, amelyek annak ellenére jelentkeztek, hogy ugyanazt hallottuk, mégis másképp értettük, de az alap, a hitünk, Jézus Krisztus személye ugyanaz és ez nagyon mély egységet alkot bennünk, összekovácsol, egy szóval: Ifi hittan!”

(Tarnóczi Luigi)

 

„Az én mondatomhoz elöljáróban annyit, hogy a bérmálkozós csoportban volt és Kriszta nővér tartotta, tőle származik a mondat is: »Majd szóljatok, ha haza akartok menni, én felmegyek!« Jártam több helyre, de a bérmálkozás-előkészítő volt AZ ifi-élmény az életemben. Aranycsapat volt <3 csak már nincs itt senki, akit tanúul hívhatnék 🙂 ”

(Való Adri)

 

„Nekem az ifi minőségi kikapcsolódás egy hosszú nap után és erőgyűjtés a hét hátralévő részéhez.”

(Fierer Balázs)

 

„Hogy miért is szeretjük? – Mert barátokkal lehetünk, mélyíthetjük és alaposabban megismerhetjük a hitünket.”

(Rétsán Dani és társai)

 

„Barátok, csocsó, beszélgetések 🙂 ”

(Siket Csabi)

 

„Csodálatos ifjúsági hittanos éveket, élményeket kaptam ajándékba a szocializmus egyik fellegvárában, Miskolcon! Abban az időben kuriózum volt a kemény vonalas Nehézipari Műszaki Egyetem városában egy 80 fős katolikus ifi csapatot életre hívni. És ez a jelző-“életre”, valóban megállta a helyét! Az elmélyülést, a hitben előrehaladást az élettel próbálta mindig összekapcsolni az atya. Templomot takarítottunk, idős emberekhez jártunk segíteni, beszélgetni beosztás alapján, fát hordtunk be, főztünk a lelkigyakorlatozók részére… Persze ezek mellett jókat söröztünk, beszélgettünk együtt, kirándultunk, színdarabokat adtunk elő a templomban, zenéltünk, ifjúsági találkozót szerveztünk, buliztunk, a közelben lakókkal közös esti imára jártunk össze…

Számomra a zenei tanulmányaim mellett igazából ez adta az ottani életem fő vonalát. Azt gondolom, hogy az itt eltöltött intenzív közösségi évek is megalapozták a későbbi, felnőtt kori elkötelezett közösségi életemet. Hálás vagyok a Jóistennek, atyáinknak és minden közösségi tagnak, hogy az ÉLETRE neveltek-nevelődtünk együtt!

Kedves Ifjak! Számotokra is kívánok igazi ÉLETet fakasztó közösséget, amiért Ti is akartok és tudtok sokat tenni!”

(Zajkás Rozi)

 

 

Megosztás